BOD PÉTER EnRoHu
ALAPÍTVÁNY GYULAFEHÉRVÁR












Ki volt Bod Péter?

Bod Péter 1712. február 22-én született a háromszéki Felsőcsernáton községben. Iskoláit a nagyenyedi református Kollégiumban, majd 1740-1743 között a leideni állami Egyetemen végezte el. Teológiát , különféle tudományokat és keleti nyelveket tanult. Tanulmányaiban a fogarasi Árva Bethlen Kata támogatta, aki későbbi szolgálatát is igénybe vette. 1744-ben szentelték lelkésszé a nagybaconi zsinaton. 1746-49-ben Olthévízen, 1749-tõl haláláig , 1769 március 2-ig Magyarigenen volt lelkész. Még Olthévízen rendszerezte és katalogizálta Bethlen Kata könyvtárát, amellyel a magyar könyvtártörténetnek fontos momentuma volt. A tudományos teológia, az egyház- és irodalomtörténet, valamint az egyházjog kérdéseivel foglalkozott. Bod Péter írta az első magyar nyelvű írói lexikont Magyar Athenas címmel. 1766-ban adták ki Nagyszebenben. Könyvében ötszáznál több magyar íróról számol be. A Szent Bibliának históriája című munkája az első magyar irodalomtörténeti monográfia. A Szentírás kéziratainak és kiadásainak egyetemes története után ismerteti a magyar bibliafordításokat is. Szent Heortokrátes a kalendáriumi szentek históriáját írja le, s közben kitér a katolikus szertartások megbírálására is. Az Isten vitézkedő anyaszentegyháza ... rövid históriája a keresztény vallások történetét írja le a legrégibb időktől a 18. század végéig. Ő volt az, aki elsőként írta le a Székelyek történetét (Siculia Hunno-Dacica), főleg háromszéki kitekintéssel. A Brevis Valachorum Incolentium Historia-ban az erdélyi románok első államismereti iskola szellemében írt egyháztörténetét ismerhetjük fel.  Egyik legmonumentálisabb műve, a csak 1888-ban (Rauwenhof, Leiden) Németalföldön kiadott többkötetes egyháztörténete volt. Történetírásában az államismereti iskola követője (staatenkunde) volt, amelynek protestáns-katolikus (jezsuita), erdélyi és európai eredményeit sikerrel  ötvözte. Apáczai Csere János után másodikként vetetette fel egy Magyar Tudós Társaság (Akadémia) megalapításának ötletét. Bár nem foglalt el  professzori megbízatást, mégis Magyarigenben nevelte kora egyik legnagyobb felvilágosult tudós nemesét: a koronaőr Teleki Józsefet. Magyarigenből ápolta tudományos kapcsolatait: európai híres személyiségekkel (Rosius á Porta, Daniel Gerdes, Jan van den Honert, Beck stb.) , őt támogató nemeséggel (Árva Bethlen Kata, Teleki Sámuel, Inczédi-Jósinczy család, Ráday Gedeon, Teleki József, Torockai család) és természetesen erdélyi tudósokkal és lelkészekkel (Benkő József, Hermányi Dienes József, Cornides Dániel stb).  Bod Péter gyászbeszédeket is irt. Halála előtt a Habsburg cenzúra beidézte a Magyar Athenás és a Szmirnai Szent Polikarpus (A református püspökök élete) máve miatt. 1769. március 2-án halt meg. Erdélynek elismert tudós személyisége volt, aki  a magyar korai felvilágosodás történetírásának és irodalomtörténetének meghatározó alakja lett.  Sírja eredetileg a magyarigeni Papi temetőben volt, de jelenleg a magyarigeni barokk templomkert utca felőli részében található. 1912-ben a nagyenyedi Bethlen Kollégium szervezte ünnepségek alkalmával temették újra porait, születésének 200 éves évfordulóján.